Macskás háztartás lévén a virágok és szobanövények, mint olyan eddig ismeretlen lakói voltak az otthonunknak. Najó, nem teljesen. Egyszer volt egy jukkám, ilyen. Gyönyörű volt, imádtam, neveltem, dédelgettem. Sőt, amikor Marcipán uraság hozzánk került még sikerült is egy olyan helyet találni, ahol nem érhette el. Gondoltam én. Mígnem egy szép napon arra értünk haza, hogy jukka a földön, a kaspó összetörve, levelei tövig lerágva. Az összes. Elképzelni nem tudtuk mi történhetett, aztán nagy nehezen rájöttünk. A nagyságos úr ugyanis imádott a szekrény tetejéről felugrálni a kb. 3,5 méter magasan lévő függönykarnisra, majd onnan át a másikra. A jukka természetesen a kettő közötti lyuk alatt helyezkedett el. Gondolom, ugrás közben leeshetett, magával sodorta a növényt, és ha már leesett - bizonyára a jukka tehetett róla - büntetésképpen le is rágta a leveleit. Szerencsére a macskának semmi baja nem lett. A jukkát viszont, onnantól kezdve nem tudtam életre kelteni, így végül a kukába került. Nagyon mérges voltam, emlékszem, még sírtam is, és akkor megfogadtam, hogy soha többet nem lesz növényem. Hát ki bírja ki ezt a lelki megrázkódtatást még egyszer? :)
Persze soha ne mondd, hogy soha :) Azóta eltelt néhány év, és jelenleg egy kis rózsaszín korallvirág, egy cserpes kála és egy tő chilli paprika boldog tulajdonosa vagyok, amelyek most éppen, elég mostoha körülmények között, kinn élnek a kertben. Ahogyan mi is. Mivel a házunknak még szüksége van néhány hétre, hogy lakhatóvá váljon, a kis házban ahol élünk nem tudom őket hova tenni, mert nem kapnának fényt. Kinn meg mondjuk az időjárás viszontagságainak vannak kitéve, de szívósak, kibírják :) A korallvirág most nyílik augusztus eleje óta másodszor.
A lényeg az egészből, hogy úgy döntöttem, nekem márpedig lesznek növényeim, macska ide, kutyák oda... Leginkább friss fűszernövényekre pályázom, amiket a konyhában felakasztva tervezek nevelgetni, de szeretnék majd valami lógó kaspót a teraszra és az ajtóbejáróhoz is.
Szokás szerint szétnéztem, hogy mit találok, de megmondom őszintén, hogy a választék nem volt túl meggyőző. Vagy nem tetszik a minta, vagy túl lazának érzem, túl megnyúltnak, vagy túl ormótlannak. Az sem sokat segített, hogy akárhogy próbáltam rákeresni, valamiért mindig inkább makramézott kaspóakasztókat dobott ki a kereső, amik persze nagyon szépek, de én horgolni szeretnék. Azért néhányat találtam, ami tetszetős, például ezeket:
Ez is egy szép darab:
Van a klasszikus nagyimintás:
És a hálós (itt részletes leírás is található fotókkal):
Ez pedig nagyobb darabokhoz lehet jó:
Nézelődés közben kedvet kaptam, hogy én is készítsek egyet próbaképpen. Sajnos a fényviszonyok nem épp a legjobbak ebben a borús időben, így a fotóim nem a legjobban sikerültek. Amire szerintem fontos odafigyelni az az, hogy a horgolt darab megfelelően stabil legyen. A kerámia kaspóknak általában van súlya, fontos, hogy, ahogy a súly húzza lefelé az akasztót, ne deformálódjon el. A műanyagok jóval könnyebbek persze, de annak is súlyt ad a virágföld és a növény, ami benne van. Ehhez érdemes egy vastagabb fonalat választani és kisebb tűt használni. Amitől egy-egy ruhadarab készítésénél kétségbe esünk - túl merev az anyag - az most ebben az esetben jó szolgálatot tehet. Én Alizé Burcum-ot használtam és 2,5-es horgolótűvel dolgoztam.
Az aljára kört horgoltam, az alábbi séma alapján:
A kört addig bővítjük még el nem érjük a kaspó alsó átmérőjének nagyságát. Az én kaspóm alja 10 cm, teteje 12,5 cm. Magassága 10,5 cm.
Amikor a megfelelő nagyságú kört elértem kagylómintával folytattam:
Amikor a megfelelő magasságot elértem egyszerű láncszemsort horgoltam a tetejére, és a másik oldalon lehorgoltam egy kispálcával majd elkötöttem. A végeredmény:
Mivel a horgolt darab nyúlik, szaporításra nem volt szükség. Szépen felveszi a kaspó alakját. Nyilván olyan kaspóknál, ahol a kaspó tetejének átmérője jóval nagyobb, mint az aljáé ott szükség lehet rá, hogy felfelé haladva egy-egy sorban szaporítsuk a mintaegységek számát. Ha valaki kedvet érez hozzá, nyugodtan vágjon bele, bármilyen minta választható hozzá, és nagyon hálás darabok, hamar elkészülnek. A kaspó oldalmintájának kiválasztásánál érdemes figyelembe venni, hogy adott mintán belül az egy egységhez tartozó kezdő láncszemek számával osztható legyen az alsó kör utolsó sorában lévő pálcák száma.
Én biztos, hogy még jó pár darabot fogok gyártani belőle. Nektek van kedvetek hozzá? :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése