Fonal-kisokos II. - Jó, jó, de mik azok a jelölések? :)

 Amikor fonalat választunk hajlamosak vagyunk az érzékeinkre hagyatkozni. Milyen a színe, milyen a tapintása, elsősorban általában ez a fontos. Aztán, miután lelkesen meghorgoltuk a meghorgolni valót, az első mosás után meglepődve tapasztaljuk, hogy kinyúlt, összement, a vasalástól összeugrott. Persze ilyenkor már késő bánat, mert a címkét úgyis kidobtuk, hiszen minek is az? Csak arra való, hogy összefogja a fonalat meg, hogy fel legyen tüntetve, hogy mégis milyen gyártó milyen fantázianevű fonalát vettük meg, ha esetleg kevésnek bizonyulna, tudjuk, hogy miből kell még venni... Nos, el kell, hogy keserítsek mindenkit. A címkének nem ez az elsődleges funkciója :) Azon kívül, hogy a gyártó és a fonal neve szerepel rajta, és valóban össze is fogja a gombolyagot, egy sor olyan információt hordoz, ami megkönnyíti a vele való munkát és az elkészült darab kezelését. Egy valamire való címke hátoldala legalább így néz ki vagy még ennél is több információt tartalmaz.

Nézzük egyesével:
 
Fonalvastagság
Vastagság szerint a fonalak az alábbi nyolc csoportba sorolhatóak:

0. Lace - Csipkefonal
Ajánlott horgolótű méret: 1,5-2,25 mm

1. Super fine - Extra finom fonal
Ajánlott horgolótű méret: 2,25-3,25 mm

2. Fine - Finom fonal
Ajánlott horgolótű méret: 3,25-3,75 mm

3. Light - Vékony fonal
Ajánlott horgolótű méret: 3,75-4,5 mm

4. Medium - Közepes vastagságú fonal
Ajánlott horgolótű méret: 4,5-5,5 mm

5. Bulky - Vastag fonal
Ajánlott horgolótű méret: 5,5-8 mm

6. Super Bulky - Extra vastag fonal
Ajánlott horgolótű méret: 8-12,75 mm

7. Jumbo
Ajánlott horgolótű méret: 12,75 mm-től felfelé

 Kötés/horgolás próba

A legtöbb fonalon, amellett, hogy jelölve van, hogy milyen vastag a fonal, általában azt is jelölik, hogy egy 10x10 cm-es kötés- vagy horgolás próba hány szemet és hány sort eredményez illetve, hogy milyen vastag kötő- és horgolótűt javasolnak hozzá. Azonban vigyázat! Sokszor fordul elő, hogy az adott fonal címkéjén csak kötőtűre és kötéspróbára vonatkozó információ található, mely horgoláshoz csak hozzávetőlegesen tekinthető irányadónak. Függetlenül attól, hogy a kötés és/vagy horgoláspróbára vonatkozó információk fel vannak-e tüntetve a címkén, érdemes otthon saját próbát készíteni, mivel van aki szorosabban, van aki lazábban horgol.

 

Kezelési Útmutató

Ahhoz, hogy az elkészült darabban sokáig gyönyörködhessünk érdemes a "textilkresz" szabályait ismerni és betartani. A fonal címkéjét már csak ezért is érdemes eltenni, mert a későbbiekben is irányadó lehet, ha esetleg elfelejtenénk, hogy hogyan is kell azt az adott darabot mosni, vagy ha valamiért vegytisztítóra kellene bíznunk az adott darab tisztítását. Az alább csatolt képre kattintva a szabályokat nagyobb méretben is megnézhetitek.

Ezen kívül a fonalcímke természetesen tartalmazhat még további információkat is, mint például az anyagösszetételt (erről a későbbiekben még lesz szó), a fonalgombolyag súlyát és a gombolyag szálhosszúságát, a gyártás helyét, a forgalmazó nevét, címét, weboldalát valamint az adott gombolyag színkódját. A színkód ismét egy nagyon hasznos dolog, mert elméletileg az egy gyártótól származó azonos színkóddal rendelkező gombolyagok az esetek nagy többségében azonos színárnyalatúak lesznek. Azonban itt is érdemes körültekintőnek lenni, mert ha nem vásárolunk elengedő fonalat egy adott munkához, és később szeretnénk pótolni, sajnos előfordulhat, hogy a gyártó következő szállítmánya már egy új festésből való, és bár a színkód azonos, az árnyalat mégis leheletnyit (vagy akár többet is) eltérhet.

Nemsokára folytatjuk, addig is nézegessétek a fonalcímkéket :)



Források:

http://www.craftyarncouncil.com/weight.html
http://www.craftsy.com/blog/wp-content/uploads/2013/06/Screen-Shot-2013-06-04-at-1.42.45-PM.png
http://www.topclean.hu/textilkresz.php

Fonal-kisokos I. - Bevezető

Aki bármiféle kézimunkával foglalkozik, az nagyon jól tudja, hogy mennyire bosszantó, amikor a nem megfelelő alapanyag választás miatt a végeredmény egészen más lesz, mint amire számítottunk. Márpedig kezdő kézimunkázóknál bizony előfordulhat, hogy nincsenek tisztában azzal, hogy adott fonal alapanyaga, összetétele, vastagsága mire jó. Erre a bejegyzésre már régóta készülök, de azt hiszem csak most érett meg bennem annyira  a téma, hogy bele is vágjak. Lássuk hát :)

A fonalak alapanyagukat tekintve három nagy csoportba oszthatók: természetes, szintetikus és kevert szálasak.

Természetes alapanyagúnak tekinthetünk minden olyan fonalat, amelyek előállításához kizárólag a természetben fellelhető, növényi vagy állati eredetű szálakat használnak (pamut, gyapjú, len, bambusz, viszkóz stb.).

Szintetikus (műszálas) fonalakat mesterségesen előállított szálakból készítenek (pl. akril, poliészter, nylon stb.)

Kevert szálas fonalnak tekinthetjük azokat, melyekben a természetes forrásokból készített és/vagy a 

mesterségesen előállított szintetikus szálak keverednek (pl. akril-gyapjú keverék).

Természetes alapanyagú fonalak

A természetes alapanyagú fonalakról összességében elmondható, hogy sokkal nagyobb odafigyelést és körültekintést igényelnek, mint a szintetikus alapanyagúak, mert jobban ki vannak téve a kártevőknek (moly), könnyebben összemennek, filcesednek, elveszítik formájukat, kifakulnak, gyűrődnek, megnyúlnak, mint szintetikus társaik egészen addig míg valamilyen speciális kezelés alá nem vetik őket, mint a mercerizálás vagy a “superwash” (magyar megfelelőjét sajnos nem találom), mely az anyag szerkezetét vagy színét hivatott erősíteni vagy fixálni. Ettől függetlenül nem szabad elvetni a természetes alapanyagú fonalak használatát (sőt!), hiszen számos kedvező tulajdonságuk is van (kellemesebbek a bőrnek, kisebb a bőrirritáció veszélye, blokkolással méretük növelhető bizonyos mértékben és formájuk alakítható bizonyos kereteken belül stb.).

Bár az állati eredetű alapanyagokból készült fonalak okozhatnak irritációt, a növényi alapanyagú (bambusz, len, viszkóz) az érzékenyebb bőrűek számára is megoldást jelenthetnek, hiszen ezek az anyagok ritkábban váltanak ki allergiás reakciót az arra hajlamos embereknél.

Szintetikus alapanyagú fonalak

A szintetikus alapanyagú fonalaktól, bár ez a megnevezés elsőre ijesztő lehet, sem kell félni. A leggyakrabban használt és forgalmazott fonal típus egyébként az akril, amelyeknek finomabb változatait babafonalnak is ajánlják. Vannak hipoallergén változatai is, és (jó hír!) alapanyaga a molyok számára emészthetetlen így nem áll fenn a veszélye, hogy akril fonalból készült holmijainkat megrágják. Mosógépben jól mosható, mosás után általában visszanyeri eredeti formáját (ezért blokkolásra viszont alkalmatlan).

Kevert szálas fonalak

A kevert szálas fonalak leggyakoribb példái az akril-gyapjú és a pamut-poliészter fonalak, de ezen kívül számos más kombináció is előfordul. A természetes alapanyagokhoz több okból adhatnak szintetikus összetevőket: a költségek csökkentéséért, a fonal ellenállóságának növeléséért vagy a színvariációk számának növeléséért. Általában a kevert szálas fonalakban annak az alapanyagnak a tulajdonságai dominálnak, amelyet nagyobb százalékban tartalmaz a fonal (tehát például egy 70% gyapjú – 30 % akril össztetételű fonal inkább mondható gyapjú fonalnak és inkább hordozza a gyapjú tulajdonságait, mint az akrilét).

Akárhogy is válasszunk, mindig érdemes figyelembe venni, hogy mit készítünk ugyanis a különböző alapanyagú és tulajdonságú fonalak különböző típusú darabokhoz jók (mercerizált pamutból például nem érdemes pörgős szoknyát készíteni, mert nem fog pörögni ;)

A következő részekben ezzel is fogunk foglalkozni, na meg azzal is, hogy a három csoporton belül miből is készülhet fonal (lesznek meglepetések, annyit elárulhatok).

Forrás:

https://en.wikipedia.org/wiki/Yarn

https://en.wikipedia.org/wiki/Acrylic_fiber